Tsui Hark
| Tsui Hark | |
 | |
| Született | Tsui Man-kong (徐文光) 1950. február 15. (74 éves) Saigon, Vietnám |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | kínai |
| Házastársa | Shi Nan-sun (1996-2014) |
| Foglalkozása | rendező, színész, producer, forgatókönyvíró |
| Iskolái | Texasi Egyetem (Austin) |
| Kitüntetései | Hong Kong Film Awards * Legjobb film (A Better Tomorrow, 1986) * Legjobb rendezés: (Kínai történet, 1991) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tsui Hark témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tsui Hark (pinjin: Xú Kè, magyaros átírásban: Hszü Ko; 1950. február 15.) kínai filmrendező, producer, forgatókönyvíró, a hongkongi filmművészet újhullám-vonalának egyik legismertebb képviselője.
Korai évei[szerkesztés]
Tsui Man-kong Saigon kínai negyedében született, tizenhat testvére volt. 13 éves volt, amikor családjával Hongkongba költöztek. Korán elkezdett érdeklődni a filmezés iránt, tízéves volt, mikor barátaival videókamerát vásároltak. Gyerekkorában képregényeket is rajzolt, a műfaj nagy hatással volt későbbi filmes munkájára is.
Középiskolai tanulmányait Hongkongban végezte, majd a Southern Methodist University, később pedig a Texasi Egyetem hallgatója lett az Egyesült Államokban, 1975-ben diplomázott. Szüleinek azt mondta, gyógyszerésznek tanul. Keresztnevét is itt változtatta Harkra.
New Yorkba költözött, ahol 1976-ban dolgozott először filmen, egy, a város kínai negyedét bemutató dokumentumfilmet készített. Újságírással is foglalkozott, létrehozott egy helyi színházat és egy kínai nyelvű televíziónál is dolgozott, majd 1977-ben visszatért Hongkongba.
Pályafutása[szerkesztés]
Újhullám[szerkesztés]
Tsuit a hongkongi újhullám-rendezők körébe sorolják, első hongkongi filmje a The Butterfly Murders (1979) egy nagy kihívást jelentő vu-hszia volt, melyben keveredett a bűnügyi film és a fantasy műfaja. Az 1980-as We're Going to Eat You című alkotása excentrikus egyvelege volt a kungfunak, a fekete humornak és a horrornak.
Harmadik filmjét, a Dangerous Encounter of the First Kind-ot a hongkongi brit kormányzat erős cenzúra után, alaposan megvágva engedte csak bemutatni 1981-ben, erős politikai tartalma miatt, a film azonban a kritikusok kedvencévé emelte Tsuit.
Sikerfilmek[szerkesztés]
1981-ben Tsui karrierjében váratlan fordulat következett be, amikor több filmet is készített a Cinema City produkciós cégnek, melyet prominens hongkongi komikusok alapítottak, és Tsui számos sikeres akcióvígjátékot tett le az asztalukra.
A Golden Harvest számára 1983-ban vu-hszia fantasy filmet készített Zu legendája címmel. Tsui Hollywoodból hozatott technikusokat és a film a speciális effektusok határait feszegette, azóta is az elképesztő látványáról híres.
Korábban éltető kritikusai elfordultak tőle, mondván, eladta magát a közönségnek hízelegni akaró mainstream filmeseknek.
Mogul[szerkesztés]
1984-ben saját céget alapított volt feleségével, Shi Nan-sunnal, Film Workshop néven. Erős kezű és befolyásos producer lett, akaratát bármi áron keresztül vitte, ezzel olyan rendezőket fordított maga ellen, mint John Woo és King Hu. Leggyümölcsözőbb kapcsolata Ching Siu-tung rendező-harckoreográfussal alakult ki, akinek munkássága hozzájárult Tsui névjeggyé váló stílusához.
A Film Workshop alkotásai rendre kasszasikerek voltak Hongkongban és Ázsiában. Filmjei (akár producerként, akár rendezőként) rendre alapművekké váltak, mint például John Woo 1986-os A Better Tomorrow című filmje, mely után valóságos mánia alakult ki az alvilággal, a kínai triádokkal foglalkozó filmekkel kapcsolatban. Ching Szellemharcosok-sorozata pedig a kosztümös szellemtörténetek alapműve lett. A Zu Warriors és A kard mestere pedig a rég elfeledett vuhszia műfaját a közönség kedvencévé tette.
Tsui előszeretettel nyúl kosztümös témákhoz, népi hősökhöz, egyik legsikeresebb alkotása a Kínai történet-sorozat Jet Livel a főszerepben, mely a legendás harcművészt, Vóng Fej-hungot helyezi a középpontba. 2011-ben Tsui újra Livel forgat, 2011 decemberében kerül bemutatásra közös munkájuk, az első 3D-ben forgatott vuhszia, a The Flying Swords of Dragon Gate.
Tsui színészként is szerepelt néhány filmben, hol komikus, hol gonosz szerepekben.
Amerikai filmek[szerkesztés]
1989-ben Tsui elkészítette első, kis költségvetésű amerikai akciófilmjét, a Mestereket, Jet Livel a főszerepben. A kilencvenes évek közepén két Jean-Claude Van Damme-filmet készített, a Nyerő párost és a Rajtaütést. 2002-ben jelent meg a Black Mask 2: City of Masks című film, mely Jet Li 1996-os Fekete Maszk című filmjének folytatása.
Filmográfia[szerkesztés]
| Év | Magyar cím | Eredeti cím | Rendező | Forgatókönyvíró | Producer |
|---|---|---|---|---|---|
| 1979 | Dié biàn (蝶變) |
Igen | Nem | Nem | |
| 1980 | Dì yù wú mén (地獄無門) |
Igen | Igen | Nem | |
| Dì yī lèixíng wéixiǎn (第一類型危險) |
Igen | Igen | Nem | ||
| 1981 | Guǐ mǎ zhì duō xīng (鬼馬智多星) |
Igen | Igen | Nem | |
| 1983 | Xīn shǔ shān jiàn xiá (新蜀山劍俠) |
Igen | Nem | Nem | |
| 1984 | Shàng hǎi zhī yè (上海之夜) |
Igen | Nem | Igen | |
| Őrült küldetés 3. | Zuì jiā pāi dàng zhī nǚ huáng mì líng (最佳拍檔之女皇密令) |
Igen | Nem | Nem | |
| 1985 | Dǎ gōng huáng dì (打工皇帝) |
Igen | Nem | Igen | |
| 1986 | Szebb holnap | Yīng xióng běn sè (英雄本色) |
Nem | Nem | Igen |
| Dāo mǎ dàn (刀馬旦) |
Igen | Nem | Igen | ||
| 1987 | Szellemharcosok | Qiàn nǚ yōu hún (倩女幽魂) |
Nem | Nem | Igen |
| Szebb holnap 2. | Yīng xióng běn sè 2 (英雄本色2) |
Nem | Igen | Igen | |
| 1988 | Chéng shì tè jǐng (城市特警) |
Igen | Nem | Igen | |
| Robotpárbaj | Tiě jiǎ wú dí mǎ lì yà (鐵甲無敵瑪利亞) |
Igen | Igen | Igen | |
| 1989 | Szebb holnap 3. – Szerelem és halál Saigonban | Yīng xióng běn sè 3 - xī yáng zhī gē (英雄本色3-夕陽之歌) |
Igen | Igen | Igen |
| A bérgyilkos | Dié xuè shuāng xióng (喋血雙雄) |
Nem | Nem | Igen | |
| 1990 | Gǔ jīn dà zhàn qín yǒng qíng (古今大戰秦俑情) |
Nem | Nem | Igen | |
| A kard mestere | Xiào ào jiāng hú (笑傲江湖) |
Igen | Nem | Igen | |
| Zhōng rì nán běi hé (中日南北和) |
Nem | Nem | Igen | ||
| Szellemharcosok 2. | Qiàn nǚ yōu hún II： rén jiān dào (倩女幽魂 II：人間道) |
Nem | Nem | Igen | |
| 1991 | Kínai történet | Huáng fēi hóng (黃飛鴻) |
Igen | Igen | Igen |
| Cái shū zhī héng sǎo qiān jūn (財叔之橫掃千軍) |
Igen | Igen | Igen | ||
| Szellemharcosok 3. | Qiàn nǚ yōu hún III： dào dào dào (倩女幽魂III：道道道) |
Igen | Igen | Igen | |
| Qí wáng (棋王) |
Igen | Nem | Igen | ||
| Háo mén yè yàn (豪門夜宴)) |
Igen | Igen | Nem | ||
| 1992 | Sárkányikrek | Shuāng lóng huì (雙龍會) |
Igen | Igen | Nem |
| Kínai történet 2. | Huáng fēi hóng zhī èr nán ér dāng zì qiáng (黃飛鴻之二男兒當自強) |
Igen | Igen | Igen | |
| Mesterek | Lóng xíng tiān xià (龍行天下) |
Igen | Igen | Igen | |
| A kard mestere 2. | Xiào ào jiāng hú zhī dōng fāng bù bài (笑傲江湖之東方不敗) |
Nem | Igen | Igen | |
| Xīn lóng mén kè zhàn (新龍門客棧) |
Nem | Igen | Igen | ||
| Yāo shòu dū shì (妖獸都市) |
Nem | Igen | Igen | ||
| 1993 | Shǎo nián huáng fēi hóng zhī tiě mǎ liú (少年黃飛鴻之鐵馬騮) |
Nem | Igen | Igen | |
| Dōng fāng bù bài - fēng yún zài qǐ (東方不敗 - 風雲再起) |
Nem | Igen | Igen | ||
| Kínai történet 3. | Huáng fēi hóng zhī sān shī wáng zhēng bà (黃飛鴻之三獅王爭霸) |
Igen | Igen | Igen | |
| Qīng shé (青蛇) |
Igen | Igen | Igen | ||
| Huáng fēi hóng zhī sì wáng zhě zhī fēng (黃飛鴻之四王者之風) |
Nem | Igen | Igen | ||
| 1994 | Huǒ shāo hóng lián sì (火燒紅蓮寺) |
Nem | Nem | Igen | |
| Liáng zhù (梁祝) |
Igen | Igen | Igen | ||
| Huáng fēi hóng zhī wǔ lóng chéng jiān bà (黃飛鴻之五龍城殲霸) |
Igen | Igen | Igen | ||
| 1995 | Jīn yù mǎn táng (金玉滿堂) |
Igen | Igen | Igen | |
| Huā yuè jiā qī (花月佳期) |
Igen | Igen | Igen | ||
| A kard útja | Dāo (刀) |
Igen | Igen | Igen | |
| 1996 | Dà sān yuán (大三元) |
Igen | Igen | Igen | |
| Xīn shàng hǎi tān (新上海灘) |
Nem | Nem | Igen | ||
| Fekete Maszk | Hēi xiá (黑俠) |
Nem | Igen | Igen | |
| 1997 | Once Upon a Time in China and America | Huáng fēi hóng zhī xī yù xióng shī (黃飛鴻之西域雄獅) |
Nem | Nem | Igen |
| Nyerő páros | Double Team | Igen | Nem | Nem | |
| Xiǎo qiàn (小倩) |
Nem | Igen | Igen | ||
| 1998 | Rajtaütés | Knock Off | Igen | Nem | Nem |
| 2000 | Végső leszámolás | Shùn liú nì liú (順流逆流) |
Igen | Igen | Igen |
| 2001 | Zu legendája | Shǔ shān chuán (蜀山傳) |
Igen | Igen | Igen |
| Lǎo fū zǐ 2001 (老夫子2001) |
Nem | Nem | Igen | ||
| 2002 | Qiān nián jiāng shī wáng (千年殭屍王) |
Nem | Igen | Igen | |
| Hēi xiá II (黑俠II) |
Igen | Nem | Igen | ||
| 2003 | 1:99 diàn yǐng xíng dòng (1:99 電影行動) |
Igen | Nem | Nem | |
| 2004 | Sàn dǎ (散打) |
Nem | Igen | Igen | |
| 2005 | A hét kard legendája | Qī jiàn (七劍) |
Igen | Igen | Igen |
| 2006 | The Warrior | Nem | Igen | Igen | |
| 2007 | Tiě sān jiǎo (鐵三角) |
Igen | Igen | Igen | |
| 2008 | Shēn hǎi xún rén (深海尋人) |
Igen | Igen | Igen | |
| Nǚ rén bù huài (女人不坏) |
Igen | Igen | Igen | ||
| 2010 | Dí rén jié zhī tōng tiān dì guó (狄仁傑之通天帝國) |
Igen | Nem | Igen | |
| 2011 | A Sárkánykapu repülő kardjai | Lóng mén fēi jiǎ (龍門飛甲) |
Igen | Igen | Igen |
| 2013 | Shèng dàn méi guī (聖誕玫瑰) |
Nem | Nem | Igen | |
| Dí rén jié zhī shén dū lóng wáng (狄仁傑之神都龍王) |
Igen | Igen | Igen | ||
| 2014 | Zhì qǔ wēi hǔ shān (智取威虎山) |
Igen | Igen | Nem | |
| 2016 | Sān shǎo yé de jiàn (三少爺的劍) |
Nem | Igen | Igen | |
| 2017 | Xī yóu fú yāo piān (西遊伏妖篇) |
Igen | Igen | Igen | |
| Qí mén dùn jiǎ (奇門遁甲) |
Nem | Igen | Igen | ||
| 2018 | Dí rén jié zhī sì dà tiān wáng (狄仁傑之四大天王) |
Igen | Igen | Igen | |
| 2019 | Pān dēng zhě (攀登者) |
Nem | Nem | Igen | |
| 2020 | Qī rén lè duì (七人樂隊) |
Igen | Igen | Nem | |
| 2021 | Cháng jīn hú (长津湖) |
Igen | Nem | Igen | |
| 2022 | Cháng jīn hú zhī shuǐ mén qiáo (長津湖之水門橋) |
Igen | Nem | Igen | |
| 2024 | Shè diāo yīng xióng chuán (射鵰英雄傳) |
Igen | Igen | ? |
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsui Hark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Bordwell, David. Planet Hong Kong: Popular Cinema and the Art of Entertainment. Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 2000. ISBN 0-674-00214-8.
- Dannen, Fredric, and Barry Long. Hong Kong Babylon: The Insider's Guide to the Hollywood of the East. New York: Miramax, 1997. ISBN 0-7868-6267-X.
- Hampton, Howard. "Once Upon a Time in Hong Kong: Tsui Hark and Ching Siu-tung". Film Comment July–August 1997: pp. 16–19 & 24–27.
- Morton, Lisa. The Cinema of Tsui Hark. Jefferson, NC: McFarland and Company, Inc., 2001. ISBN 0-7864-0990-8.
- Teo, Stephen. Hong Kong Cinema: The Extra Dimensions. London: British Film Institute, 1997. ISBN 0-85170-514-6.
- Yang, Jeff, and Dina Gan, Terry Hong and the staff of A. magazine. Eastern Standard Time: A Guide to Asian Influence on American Culture. Boston: Houghton Mifflin, 1997. ISBN 0-395-76341-X.
- Re-enter the dragon. Global Times, 2010. október 13. [2010. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
További információk[szerkesztés]
- Tsui Hark a PORT.hu-n (magyarul)
- Tsui Hark az Internet Movie Database-ben (angolul)
